2013. január 26., szombat

1. fejezet

2013. január 3. csütörtök

Ma volt az első tanítási nap 2013-ban! Egy normális diák ennek nem örülne, de én ma egy új suliban kezdtem el a tanulmányaimat, mégpedig a Beverly Hills-i gimiben. Nagyon izgatott voltam, már tűkön ültem. Egyébként azért hagytam ott az előző sulit, mert költöztünk. Eleinte ez nagyon váratlanul és rosszul ért, hiszen a New Land nyolcosztályos gimnáziumban volt a legjobb barátnőm, Claire. Na, meg egy nyolcosztályos gimi elég erős, a Beverly Hills-i pedig csak négyosztályos. Kár, hogy így év közben kezdtem el ezt a gimit, mert így én voltam az új diák, ráadásul felvételiznem is kellett. Egyébként a felvételim jól sikerült, inkább a szóbelin szúrtam el nagyon, ugyanis ott össze-vissza dadogtam, mellesleg halál ideges is voltam, és, mint egy hülye, tekergettem a hajtincseimet. Persze a tanárok jófejek voltak és azt mondták, hogy semmi baj, majd megtanulok idegen emberek előtt is beszélni. Szóval alapjában véve minden remek volt, az új osztálytársak is elviselhetőek voltak. Amúgy leszedtem a közösségi oldalról az adatlapjukat, szóval vehetjük úgy is, hogy ismerem őket! Itt vannak:

Név: Sophia Sterling (Sophie)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol
Magamról: I Love Selena Gomez! Egész nap Selena számait hallgatom!!!!! Imáádoom!!
Érdeklődési kör: Selena Gomez, Girl:It Magazin
Klubtagság: Minden, ami Selena Gomez!, Selena Gomez fan club, Akik örökké gyerekek maradnak!

Név: Steve Johnson (Steve)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol
Magamról: Gitározom és szeretek tévét nézni!
Érdeklődési kör: …
Klubtagság: Gitáros srácok, I Luv Tv!

Név: Amanda Stone (Amy)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol, francia
Magamról: Eléggé vezető típus vagyok, és egyben egy erős, független lány is!
Érdeklődési kör: Utazgatás mindenfelé!
Klubtagság: Paris Je T’aime, London 4ever!, Komoly, értelmes emberek klubja, Akik nem ülnek egész nap a tévé és a számítógép előtt!

Név: Jake Ryan (Jake)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol
Magamról: ha érdekel, keress fel…
Érdeklődési kör: nem tök mindegy?
Klubtagság: Linkin Park, gördeszkások

Név: Annabella Chamberlain (Bella)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol, francia
Magamról: Társasági ember vagyok kitűnő tanulmányi átlaggal
Érdeklődési kör: olvasás, zenehallgatás
Klubtagság: Jó könyvek, Avon, Szépítő eszközök hívei

Név: Harry Boyce (Harry)
Kor: 15 év
Beszélt nyelv: magyar, meg elvileg angol…
Magamról: Nem vagyok az a tanulós típus, szóval stréberek hagyjanak békén!
Érdeklődési kör: PC játékok, Xbox
Klubtagság: I ♥ technika, Meghalnék az IPhone-om nélkül!

Név: Nathalie Parks (Nathalie)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol
Magamról: Hmm… Zongorázok, emellett énekelek is!
Érdeklődési kör: Zongora, éneklés, sztárok
Klubtagság: Zongoristák, Starity.hu, Minden, ami Selena Gomez!

Név: Zeke Lincoln (Zeke)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol, francia
Magamról: Érdekel a francia nyelvészet, ezen kívül teniszezek is.
Érdeklődési kör: Tenisz, tanulás
Klubtagság: Még vannak olyan fiúk, akik szeretnek tanulni!, Paris Je T’aime!

Név: Tyra Davisson (Tyra)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol
Magamról: Annyi ruhám van, mint égen a csillag!
Érdeklődési kör: H&M, Jackpot, C&A, Zara
Klubtagság: H&M törzsvásárlói, Akik sorra járják a butikokat!

Név: Liam Lincoln (Liam)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol, francia
Magamról: lásd Zeke Lincoln (Amúgy Zeke-kel ikrek vagyunk)
Érdeklődési kör: lásd Zeke Lincoln
Klubtagság: Még vannak olyan fiúk, akik szeretnek tanulni!, Paris Je T’aime!

Név: Camilla Caters (Camilla)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol
Magamról: Imádom a Twilight-ot!
Érdeklődési kör: Twilight minden mennyiségben!
Klubtagság: Twilight 4ever!, Akiknek poszterek lepik be a szobájuk falát!

Név: Adam Allen (Adam)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol
Magamról: Azt mondják, túl komoly vagyok… Nem is tudom!
Érdeklődési kör: fizika, biológia, földrajz, meg persze a Linkin Park
Klubtagság: Szeretjük a bioszt!, Amíg a világ világ lesz, a Linkin Park mindig szuper lesz!

Ezek volnának az én leendő osztálytársaim! Nos, mit mondjak… Van, aki jópofának tűnik, valaki nem. Például ez a Bella normálisnak néz ki. Amúgy itt van az én adatlapom is:

Név: Catherine Taylor (Cathy)
Kor: 14 év
Beszélt nyelv: magyar, angol, francia
Magamról: Érzékeny típus vagyok, de normális…
Érdeklődési kör: Rajzfilmek, ritmikus sportgimnasztika
Klubtagság: Nem vagyok visítozó tinilány!, Rajzfilmek 4ever!

Egyébként a mai nap haláli jó volt! Kezdem is az elejéről…
Reggel a szokásomhoz híven vagy ötször lenyomtam a „Szundi” opciót, majd mikor leesett, hogy ez lesz az első napom, szinte kiugrottam az ágyból. A lehető legcsinosabb ruhámat öltöttem magamra, a hajamat kiengedtem, mert szerintem úgy azért elég elviselhetően néztem ki. Aztán megkezdődött a szokásos reggeli rituálé: vagyis, hogy apa azt ordibálja, hogy „Catherine, próbálj igyekezni, el fogunk késni!”, én meg erre mindig azt válaszolom, hogy „Csak egy pillanatot kérek!” Mondjuk ebből az egy pillanatból mindig kapásból öt perc lesz, emiatt pedig sosem vagyok megelégedve a kinézetemmel, mert már megint kapkodnom kellett a sminkemmel. De én már megszoktam az örökös rohanást, úgyhogy igazán gyakorlott alany vagyok. Szóval nagy nehezen elindultunk apával az új suli felé, és én már annyira izgatott voltam, hogy kibírhatatlanul viselkedtem egész úton, ami nem volt több tíz percnél. Egyébként apa egy utcával arrébb tett ki, mert úgy gondoltam, hogy meg tudom oldani egyedül is ezt az egészet. Apa rám hagyta, mondván tényleg nagylány vagyok, úgyhogy szerencsére nem kellett győzködnöm őt. Nagy magabiztossággal lépkedtem a gimi felé, majd mikor már ott voltam a kapuban, látván a sok beözönlő diákot, önbizalmam elapadt. Láttam pár velem egykorú kilencedikest is, de nem nagyon foglalkoztak velem. Aztán valami csoda folytán, valaki megszólított:
-         Szia! Te vagy Catherine, az új diák?
Pördültem egyet a tengelyem körül, és vetettem egy pillantást a lányra (mert lány volt). Hosszú, szőke haja volt, szép, ízléses ruházata. Reméltem, hogy az én osztályomból való.
-         Szia – köszöntem én is. – Igen, Catherine vagyok.
-         Ez nagyszerű! Akkor minden bizonnyal a 9./b-be igyekszel! – mosolygott kedvesen.
-         Igen, persze!
-         Gyere, megmutatom, merre van! Osztálytársak leszünk! – azzal karon ragadott, és meg sem állt az első emeletig, ugyanis ott volt a termünk.
Beléptünk a megfelelő ajtón, és valami eszméletlenül rendetlen osztályba értünk.
-         Ez a ricsaj nálunk természetes! – próbálta a lány túlkiabálni a hangos diákokat. – Egyébként még be sem mutatkoztam. Amanda Stone vagyok.
Ez biztos Amy, gondoltam. Az adatlapjáról ítélve elég népszerű diák lehet. Meg persze nagyon csinos is, hiszen az ő hétköznapi ruhája is túlszárnyalja az én kicsit feldobottabbnak gondolt cuccaimat. Hát, igen. Amy megállt az osztály közepén és sorra bemutatta az új osztálytársakat:
-         Ez a fülhallgatós csaj Sophie, állandóan Selena Gomez-t hallgat. Ő, aki mellett gitár van, Steve, ő pedig Jake, a legjobb haverja. Jake egyébként nagyon menőnek képzeli magát, pedig aztán egy senki! – jelentette ki Amy. Én végignéztem Jake-en, és megállapítottam, hogy egy felettébb helyes srác. – Ő itt Bella, ő pedig Harry, aki állandóan IPhone-ozik. Következik Nathalie, az uncsi csaj, ők meg Zeke és Liam, az ikrek, és mellesleg a következő Albert Einstein-ek. Ő itt Tyra, aki másra se tud gondolni, csak a ruháira. Szörnyű! Ez a lány itt Camilla, aki fanatikus Twilight rajongó, ő meg itt Adam, aki a világ legfurább sráca. – fejezte be a mondókáját Amy.
Kicsit meglepődtem, mert Amy szinte mindegyik osztálytársát lesajnálva mutatta be, pedig egész aranyosnak tűntek. Na, mindegy. Azért az is furcsa volt, hogy a diákok nem nagyon törődtek velem, csak a saját kis körükkel. Egyedül Amy töltött velem minden percet. Aztán becsöngettek. Az osztályfőnök, Mrs. Spears fontoskodva jött be.
-         Szervusztok, gyermekeim! – kezdte szónoklatát ez a középkorinak tűnő tanár. – Bizonyára észrevettétek, hogy új osztálytársatok érkezett. – itt megállt és a szemével engem keresett. Én Amy mellett lapítottam, majd, mikor Mrs. Spears megtalált, kihívott. – Gyere ki, kedveském!
-         Hát te mikor jöttél meg? – kérdezte csodálkozva Harry. – Nem is vettelek észre!
Amy idegesen forgatta a szemét, majd rárivallt Harry-re:
-         Amíg te a hülye kütyüdet nyomkodtad, addig történt egy csomó minden!
-         Jól van már, ne rinyálj! – oltotta le Amy-t Harry.
Én kivánszorogtam, és a pulcsimat húzogatva megálltam. Minden szem rám tapadt.
-         Mesélj kicsit magadról! – invitált az ofő.
-         Hát jó. A nevem Catherine Taylor, és költözés miatt jöttem ebbe a suliba. Értesüléseim szerint ennek az osztálynak a nagy része az angol mellett franciát is tanul hobbiból. Nos, én is imádom azt a nyelvet, így tudok néhány dolgot franciául. Megkérdezhetem, hogy kik is tanulják ezt a nyelvet pluszban? – erre Amy, Bella, Zeke és Liam magasba lendítették a kezüket. – Ó, hát nem is olyan sokan… De most én is gyarapítom a francia szakkört. Úgy értem, mától kezdve én is tagja leszek a francia szakkörnek! – mosolyogtam.
-         Nagyon örülünk, Catherine! Köszönjük! – tapsolt lelkesen Mrs. Spears, azzal a helyemre sétáltam.
-         Hú, neked jól megy a beszéd! – suttogta Amy.
-         Köszi, ez az erős oldalam! – vigyorogtam. – De ettől függetlenül én inkább ritmikus sportgimnasztikai jövőt szánnék magamnak.
-         Drága, Catherine! Azért itt illik odafigyelni az órákon! – tette csípőre a kezét Mrs. Spears, majd kedvesen megsimogatta a fejemet.
-         Bocsánat! – ilyen ciki sem történt még velem. Már az első órán! Hihetetlen vagyok…
A nap további részén csendben ücsörögtem Amy mellett, és, mint a kisangyal, illedelmesen válaszolgattam az egyes kérdésekre. Nap végén aztán egy meglehetősen furcsa dolog történt. Szóval. Amy-vel suli után le akartunk ülni az épület előtti padok egyikére, de mind foglalt volt. Erre Amy durván rászólt az egyik tizenegyedikes lányra:
-         Sipirc innen, most mi szeretnénk itt ülni! Húzz el, különben bajod lesz!
Kis híján elájultam a hang hallatán, ugyanis elég meghökkentő volt. De csodák csodájára a lány csendben elkotródott, látszólag félt Amy-től.
-         Amy! Nem kellett volna elüldöznöd őt! – mondtam félve.
-         Ugyan! Ez egy betoji! – legyintett Amy.
Nem hittem a fülemnek. A reggel még kedves lány egyszeriben gonosszá lett.
-         Figyelj, nekem most mennem kell, a szüleim várnak haza! – pakolásztam.
-         Jó, szia! – köszönt, én meg gyorsan odébb álltam.
Otthon aztán, újra átgondolván a történteket, levontam a következtetéseket. Amy-től minden bizonnyal félnek, különben kiállnának saját magukért. Azért valahol egy mázlistának éreztem magam, amiért egy ilyen menő lány barátnője lehetek. J


Remélem tetszett mindenkinek az első rész! Folytatásért komment! :)